Irodalmi vetélkedő a középkor irodalmából

 2012. 09. 27-én rendezték meg iskolánkban az irodalmi vetélkedőt, melynek témája a középkor irodalma volt.

A felkészítő tanár:  Viczay Edina tanárnő.

A zsűritagok:  Alix nővér, Maros-Miklós Ágnes, Jakabné Csóti Csilla.     

A 8. évfolyamból  5 csapat vett részt a vetélkedőben, ahol a csapatneveket is rejtvény formájában kaptuk meg.  
A „keresztelő” után a következő neveket kapták a csapatok.

Csapatnevek:

·         Minnesängerek: Elekes Tünde Emese, Ferencz Füzike Zsófia, Bajzák Emma Klára

·         Trubadúrok: Herman Renáta, Hodován Bálint, Kocsis Bernadett, Marokity Luca

·         Kagylósok: Beer Zsófia, Bukor Bence, Jámbor Áron, Tokody Szilvia

·         Vágánsok: Balás Kitti, Fekete Csenge, Romsics Márió

·         Ferencesek: Dobai Katalin, Korivanacz Gitta, Ruzsinkó Emese, Várkonyi Zoltán Egon

Összesen 9 feladat volt, melyek megoldásához nemcsak lexikális tudásunkra volt szükség, de kreativitásunkat is kibontakoztattuk. A mi kedvencünk a 7. feladat, a trubadúr vers írása volt, amikor megadott szavakat felhasználva kellett a hódoló költészetet imitálni.  A legnehezebbnek a latin-magyar szótár elnevezésű feladatot találtuk.

Versek:

·         Trubadúrok:              A szívemben felkelt a hajnal,
                                       Mikor szívem virágait belepte a harmat.

                                       Vízililiom tündökölt a leggyönyörűbben,

                                       Ennél csak a madárszó szól szebben.

·         Kagylósok:                                 Itt, e virágoskertben, hol édes fűszer illatát érzem,

                                       És mélyen gyönyörű szemedbe tekinték,

                                       Mosolyod, mint a patak vize, oly csillogó,

                                       Te, nékem a márványhoz sem vagy fogható.

·         Minnesängerek:     A palotácska ablakában

                               Hófehér ruhában

                               Gyümölcsöskertből szakítá

                               Napsugár süti arcát.

·         Ferencesek:              Ó, te csalogány cinegemadár,

Szemed úgy ragyog, mint a gyémánt,

Ha felrepülsz szavam eláll,

S az angyalok is irigykednek rád.

Lelked, mint a virágszirom

Egy tavaszi délután.

·         Vágánsok:                  Tavasz édes mámorában

Édes pacsirtának dalolása,

Felmészek a borostyánnal benőtt ablakodhoz,

Te rózsabimbóból kikelt galambom.

                                      
A verseny jó lehetőséget nyújtott arra, hogy a két osztály tanulói láthassák egymás aktivitását, leleményességét, csapatszellemét. Reméljük, hogy tavasszal, a reneszánsz irodalmából rendezett versenyen, ugyanilyen lelkesedéssel és kitartással, mindenkivel újra találkozunk!

                                                                                                                                                     Trubadúrok

Aktualitások az iskolarádió híreiből…

November 19-én, hétfőn  az első órában szentmisével, valamint „Erzsébet-kenyér” szenteléssel emlékeztünk a szolgáló szeretet példaképére, Szent Erzsébetre.
Iskolánk is csatlakozott ahhoz a jótékonysági felhíváshoz, amely nehéz sorsú kalocsai diákoknak szervezett gyűjtést. A megunt ruhákat, játékokat az osztályfőnököknél adhatjátok le holnapig.

Az Útkereső Örökség:
A népzenétől a könnyűzenéig című sorozat ma 17 órától Ordas község bemutatkozásával folytatódik színháztermünkben.  Mindenkit szeretettel várunk! A belépés díjtalan.

Az advent első vasárnapját megelőző vasárnapon, tehát idén november 25-én köszönti a katolikus egyház KRISZTUS KIRÁLY ÜNNEPÉt. Az ünnep tartalmát kifejezi az ekkor tartott szentmisékben gyakran felhangzó himnikus ima: Krisztus győz, Krisztus kormányoz, Krisztus uralkodik.

Jövő héten kedden, november 27-én fél háromtól a 8. évfolyam irodalmi vetélkedőjére kerül sor a könyvtárban.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Erdélyi emlékem

      Eljött a várva várt pillanat, hogy elinduljunk Erdélybe. Nehéz volt a búcsúzás, de megúsztam sírás nélkül. Három busszal indultunk, a kertvárosi és a belvárosi diákokkal utaztunk.

     Nagyon hosszú volt az út, de szerencsére elszórakoztattuk egymást. Végül megérkeztünk Székelykeresztúrra.  Gyönyörű volt a szállásunk, négy ágyas szobákban laktunk. Kipakoltunk, vacsoráztunk, megfürödtünk, majd lefeküdtünk aludni, hogy kipihenjük a hosszú utazást. Az első nap reggeli után Székelyudvarhelyre mentünk, ahol megnéztük a város történelmi nevezetességeit, híres írók, költők szobrait. Sok gyönyörű falun haladtunk keresztül. Jó volt látni a régi történelmi Magyarországot. Mindenhol hegyek, völgyek vettek körül bennünket. A nap végére hazaérkeztünk, majd megírtuk a naplókat, utána még kint játszhattunk a játszótéren. Este a tanár néni bejött beszélgetni, s ezt mondta, ha még nem voltunk készen:

- Gyerekek, indulás fürödni! Holnap korán kelünk.

 Majd jó éjszakát kívánt és elment. Persze mi nem aludtunk el rögtön, hanem beszélgettünk. Az éjszakák hidegek voltak, de ha jól betakaróztunk, akkor nem volt vészes. Eljött újra a reggel, és ismét kezdődött elölről minden. Sok híres helyen jártunk, a Szent-Anna tóban fürödtünk, a Gyilkos-tónál csónakáztunk. A Békás-szorosban a sziklák között barangoltunk. A szorosban csordogáló patakhoz mindannyian leereszkedtünk és ugráltunk a vízből kiálló köveken. Hazaérkeztünk a szállásunkra, ahol megvacsoráztunk, majd ahogy a többi estén is, az esti program zajlott. Másnap voltunk vásárolni, sétálni. Én a szüleimre és a testvéreimre költöttem a zsebpénzem, mások magukra vagy ők is a szeretteikre.

Jártunk a segesvári csata helyszínén és az emlékműnél elszavaltuk közösen a Nemzeti dalt.

Lanovkával jutottunk fel a Fogarasi-havasokba, ami nagyon izgalmas és kicsit ijesztő élmény volt. Csodás odafenn a táj!

Az utolsó nap tűnt számomra a legemlékezetesebbnek, mert ebben volt minden napból egy kicsi. Ugyanúgy felkeltünk, majd elmentünk a másik épületbe reggelizni, végül elkészítettük a szendvicseket az útra. Elindultunk Székelykeresztúron városnézésre,és megnéztünk egy néprajzi múzeumot. Jártunk a Gyárfás-kúriában, hol Petőfi Sándor az utolsó estéjét töltötte. Az épület udvarán még áll a híres körtefa, ahol elszavalta a költő a verseit.

A délutánhoz közeledve elkezdtünk  készülődni a székely-magyar baráti mérkőzésekre. A lányok kézilabdáztak, a fiúk pedig fociztak. Hát mi csúnyán kikaptunk, de a fiúk nehéz küzdelem árán döntetlent játszottak. Úgy szurkoltunk, kiabáltunk a fiúknak, hogy néhány lány teljesen berekedt másnapra. Visszaindultunk a szállásunkra, ahol meleg vacsora várt minket. A felnőttek főztek és nem a konyhások. Írisz barátnőmmel segítettünk elkészíteni a finom disznó pörköltet. Kicsit elborsóztuk, de nem érezte senki. Közben a másik osztályokkal beszélgettünk, játszottunk, zenét hallgattunk. Végül, mikor mindenki bement a szobájába, összepakoltunk, mert másnap indultunk haza. Az igazat megvallva rá is fért a szobánkra egy kis rendrakás. Az a baj az egyhetes táborokkal, hogy pont az utolsó napokban ismerjük meg egymást. Az egész osztály nagyon sajnálta, hogy eltelt ez az egy hét.

     Örültem, hogy ennyi új barátra találtam. Utolsó reggel bepakoltunk a buszba és megindultunk haza Déva irányába. Örök emlék lesz számomra ez az erdélyi kirándulás. Bárcsak visszamennénk még egy kicsit, de nem egy hétre, hanem egy hónapra!

Bukor Bianka Panna

7. osztály