Advent

Advent Szent András naphoz a legközelebb eső vasárnappal veszi kezdetét. Iskolánkban is hagyomány hétfőnként a gyertyagyújtás, ilyenkor közös énekléssel és imádkozással várjuk a kis Jézus születésének ünnepét.

Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”.  A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot.

Adventkor nem csak a mi iskolánkban vannak szokások, hanem az egész kereszténység számára sok hagyományt őriz:

Szentcsalád-járás:
A szentcsalád-járás a 20. század elejéről származó katolikus szokás. A hívek minden nap más házhoz visznek egy a Szent Családot ábrázoló képet, és e képnél imákat mondanak, s kisebb szertartásokat mutatnak be.

Böjt:
Korábban szokás volt az adventi időszakban böjtöt tartani. Az adventi böjti idő alatt tiltották a zajos mulatságokat és az ünnepélyes házasságkötéseket. A böjtölés hagyománya a 20. század közepén tűnt el.

Adventi naptár:
Az adventi naptár használatának népszokása 1900 körül kezdődött, kialakulása egy német édesanyához kötődik, akinek kisfia, Gerhard, már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a várva-várt és megszokott karácsonyi ajándékok miatt. Az édesanya ezért érdekes és meglepő játékot talált ki gyermeke számára: egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét, majd megengedte, hogy a gyermek minden este megegyen egyet-egyet közülük. Mikor a kisfiú felnőtt, nem felejtette el édesanyja meglepetését, és üzleti vállalkozásba kezdett. Olyan naptárt szerkesztett, amelyen huszonnégy ablakocska mögé egy-egy darab csokoládé vagy cukorka volt elrejtve, s ezek csak a spaletták kinyitása után váltak láthatóvá.

Legutoljára a legnépszerűbb szokást hagytuk, az adventi koszorút, ami nem csak a keresztény családoknál fordul elő. Ilyenkor sokak asztalán ott van a tobozból, fenyőágakból készült koszorú, melyen a gyertyák karácsony előtti  négy hetet jelképezik.

A szokásokon, a külsőségeken túl lelkiekben is készüljünk az ünnepre. Rendezzük szeretteinkkel a kapcsolatunkat, ne maradjon harag szívünkben senkivel szemben!

Ezzel a kis bevezetővel kívánunk Nektek békés adventi készülődést!

Egy kis csemege karácsonyra

A sütemény egy olyan csodás találmány, amelyet talán a világon mindenki szeret, így tehát tökéletes ajándékképpen szolgálhat a karácsonyi, illetve adventi időszakban. Egy tipp, hogy mit készíthetnétek az ünnepekre:   

• előkészület: 45 perc    
• sütés: 5 perc

Hozzávalók 10 főre

Tésztához:

• 25 dkg liszt
• 12 dkg méz
• 1 tojássárgája
• 5 dkg vaj
• 7 dkg cukor
• 1 csomag vaníliás cukor
• fél csomag sütőpor
• 2 teás kannál mézeskalács fűszerkeverék
• kevés só
• 12 dkg darált mandula/dió
• 1 tk kakaópor

A díszítéshez:

• 1 tojásfehérje
• kb. 15 dkg porcukor
• 2 evő kannál citromlé
• füge
• mandula

Krémhez:

• 20 dkg margarin
• 20 dkg porcukor
• 1-2 evő kannál kakaópor

Mindenkinek jó étvágyat és sok sikert kívánunk a sütéshez.

„Legyetek jók”

Iskolánkban már évek óta hagyomány az alsósok Mikulás-napi műsora. Mint ahogy mindig, most is a 4. osztályosok adták elő az ünnephez kapcsolódó színdarabjukat.
A történet szerint a gyerekek lázasan készülődnek december 6-ra versekkel, kívánságokkal. Hirtelen megtudják, hogy eltűnt a Mikulás. Ötletesen hirdető plakátokat ragasztanak ki, és az erdő állatai elkezdik keresni a piros ruhás jótevőt, akit végül megtalálnak a házában. A Mikulás a világ romlottsága, az anyagi javak hajszolása, a nem teljesített fogadalmak miatt nem látogatott el idén a Földre. A mi iskolánkba még is csak megérkezett és meghallgatta az alsós osztályok verseit.
Köszönjük a 4.a osztálynak a nagyszerű énekes műsort valamint Romsics Richárdnak a Mikulás eljátszását!Gratulálunk a tanító néniknek,Tóth Editnek és Villányi Eszternek a műsor betanításáért!

 

Azon az estén…

2011. november  29-én a kora esti órákban a kalocsai katolikus iskola aulájában sejtelmes díszlet fogadta az irodalomkedvelő közönséget. Verses-dramatikus előadásra került sor az intézmény bajai testvériskolájának előadásában.

A Rábl Színpad Szent Lászlós diákokkal és a rendezővel, Dely Gézával  nehéz feladat megvalósítására vállalkozott, hiszen az élet múlandóságát már sokan, és sokféleképpen megírták a világirodalomban. A több tucatra tehető versek kavalkádjából a témának, a hangulatnak megfelelően a legnagyobb természetességgel alkotott műsorában versfüzért a társulat. Érdekes volt felfedezni, hogy a magyar nyelv első összefüggő szövegemlékéből, a Halotti beszéd kezdő soraiból a XX. század művészei hányszor merítettek ihletet.  Gondolhatunk itt a híressé vált Kosztolányi vagy Márai versekre, de megdöbbentő volt az előadásban Reményik Sándor és Kiss Judit Ágnes gondolatait hallani az irodalmi előzmények tudatában.

  A szó ereje, a versek sodró lüktetése már magában nagy hatással volt a publikumra, de ezt fokozta a jelzésértékű díszlet, mely fekete és fehér felfüggesztett leplekből és kettes létrák hálózatából állt. A színek a kezdetet és a véget, az élet ünnepét és gyászát juttathatták eszünkbe. A létra talán maga a lét, létünk kivetülése, mely felfelé és lefelé ívelő hullámokból áll. Az előadás hangulatát a fényjáték, a koreográfia által előhívott árnyak, valamint a verseket kísérő cselló és fuvolaszó teljesítette ki.

Halottak napjára komponálták a darabot, mégsem csak a tragédia jelent meg a színen, inkább az élet természetes lezárását, és egy magasabb lét kezdetét sugallta a halál motívuma. Az előadók  körültekintő, maximalista fellépése, valamint a nézőtér feszült figyelme együtt eredményezte, hogy  a mottóul választott Kosztolányi-sorok az előadásban átélhetővé váltak:  „azon az éjjel könnyben vergődtek a fülledt szavak.”

Viczay Edina