Szalagavató ünnepségünk a már hagyománnyá vált Palotás tánccal kezdődött, melyet Roxinné Horváth Hajnalka tanított be. A végzősöket verssel és énekkel köszöntötték a 11. osztályosok, akiktől egy kis ajándékot is kaptak, mely segíthet nekik abban, hogy megtalálják a helyes utat. Tamás Hanna búcsúzott el a 12. évfolyamtól, beszédében felelevenítette a közös élményeket és néhány jó tanáccsal is ellátta őket az utolsó hónapokra.

A végzősöket Dávid Bernadett a szerzetesrend vezetője köszöntötte. „A kék szalag emlékeztessen Benneteket az itt töltött időkre, élményekre, nehézségekre. Mindig jusson eszetekbe, hogy a szeretet, egy baráti kézfogás vagy ölelés minden nehézségben átsegít Benneteket! Fogadjátok meg Ferenc pápa bíztató szavait, ne legyetek kishitűek és merjetek nagyot álmodni.”

A szalagokat Richter Mátyás Atya áldotta meg, aki évek óta az osztály hitoktatója, majd osztályfőnökük Rudolf Szilvia tűzte fel az osztály minden tagjának.

Eszter Nővér beszédét a 126 zsoltárral kezdte „Az Úr nagy dolgot művelt velünk!”, mellyel arra akarta felhívni a figyelmet, hogy mindenki kapott talentumokat, a kérdés, hogy felismerik-e és tudják-e kamatoztatni. Hamarosan mindenkinek döntenie kell, kérdés, hogy a célok, Isten álmával is egyeznek-e. Bátorította őket arra, hogy nem kell megijedni a sötétségtől sem, mert néha arra is szükség van azért, hogy utána a fényt jobban tudjuk értékelni. Hamvas Béla fenti soraival bíztatta őket arra, hogy merjék életüket Isten tenyerébe helyezni.

A végzősök keringő tánca zárta az ünnepséget, melyet Roxinné Horváth Hajnalka tanított be.

A zárótánc után a 12. osztályosok felkérték tanáraikat, szüleiket, barátaikat, majd egy kis fogadásra invitálták a meghívott vendégeket!

Isten adjon sok hitet, erőt és kitartást a végzősöknek az elkövetkezendő hónapok megpróbáltatásaihoz!