Szent II. János Pál pápa nyomában a częstochowai Fekete Madonnához PDF Nyomtatás
2019. november 12. kedd, 13:20
Harmadik napunk városnézéssel telt Krakkóban, „ahol Lengyelország szíve dobog”. Programunkat a Wawelben kezdtük: a királyi palota mellett elhaladva felkerestük a lengyel uralkodók koronázási és temetkezési helyét, a katedrálist. Magyar származású lengyel uralkodók – mint Szent Hedvig királynő és Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király – sírja is itt található. Ezután Krakkó történelmi belvárosa következett. A „királyi útvonalon” sétáltunk le a város főterére, ahol sok egyéb nevezetesség mellett a híres Mária-templom és a Posztócsarnok található. Zarándoklatunkat az újonnan épült Szent II. János Pál-bazilika megtekintésével folytattuk, majd az Isteni Irgalmasság-bazilikába érkeztünk, ahol a magyar kápolnában egy meghitt szentmisével zártuk a napot. 
Zarándoklatunk csúcspontjaként a negyedik napot Częstochowában, a magyar pálosok által alapított világhírű kegyhelyen töltöttük. Ez „Lengyelország lelki fővárosa”, ahová évente 5-6 millió zarándok érkezik, hogy imádkozzon a Fekete Madonnához. A képet a legenda szerint Szent Lukács evangélista festette egy cédrustáblára, amely a Szent Család otthonából származott. A Fényeshegynek nevezett kolostoregyüttesben felkerestük a Szűzanya-kápolnát, ahol a csodatevő Fekete Madonna kegyképét nagy tisztelettel őrzik, majd megtekintettük a bazilikát és a múzeumot. Szentmisével zártuk ezt a felejthetetlen és felemelő napot.
Ezúton is szeretnénk megköszönni igazgatóhelyettesünk, Csikósné Vörös Marianna szervező munkáját, valamint a csoportkísérőnk magas színvonalú és közvetlen idegenvezetését. 
Zarándokutunk során többször tapasztalhattuk a lengyelek mélyről jövő hitét és magyarok iránti barátságát. Rendkívül érdekes és tanulságos volt az út: lelki töltekezést és gyarapodást hozott ez a kirándulás mindannyiunk számára.
Gesztesi Tímea, Jakabné Csóti Csilla, Buresné András Szilvia és Székely Ágnes, tanárok